A vásárlók testi sértése vagy egészségük károsítása, illetve komoly anyagi veszteséget okozó fogyasztóvédelmi jogsértések esetében a kisebb vállalatokat 200 ezer és 6,5 millió forint közötti összegben büntethetik.
Az éves nettó árbevételük 100 millió forintot meghaladó nagyobb vállalatok esetében a törvény szerinti minimum bírság 1 millió forint, a maximális pedig az adott vállalkozás nettó árbevételének 5 százaléka, de legfeljebb 650 millió forint.
Az új fogyasztóvédelmi törvényi rendelkezés külön említi a webáruházak esetében korábban elkövetett jogsértéseket:
Amennyiben egy elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalat az elektronikus kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosan három éven belül ismételt jogsértést követ el, a bírság összege 400 ezer forinttól 4 millió forintig emelkedhet. A nagyobb vállalatoknál az ismételt jogsértés akár 3 milliárd forintba is kerülhet.
Tételesen felsorolja a módosítás, hogy mikor szab ki bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság:
a) a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító véglegessé vált határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő 3 éven belül a vállalkozás – amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon a telephelyen – ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,
b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti,
c) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, együttműködési kötelezettségét,
d) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, tájékoztatási kötelezettségét, vagy
e) a vállalkozás megsérti az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címke vagy adattörlő kód átadására irányuló kötelezettségét.
A fenti esetekben közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
38. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bírság összege
a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében
aa) 1 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,
ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében
ba) 100 ezer forinttól 2 millió forintig,
bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 200 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, 3 éven belül ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege
a) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozás esetében
aa) 2 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 3 milliárd forintig,
ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 4 millió forinttól 5 milliárd forintig,
b) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében
ba) 400 ezer forinttól 4 millió forintig,
bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet.”
2024. március 01-től új jogkört is kap a fogyasztóvédelmi hatóság: blokkolhatják a weboldalakat!
2023. évi XCVI. törvény igazságügyi tárgyú törvények módosításáról:
40. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 48/A–48/E. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ideiglenes intézkedésként végzésben elrendelheti az olyan elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (a továbbiakban: elektronikus adat) ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amelynek közzététele miatt hatósági ellenőrzést vagy hatósági eljárást folytat, ha az
a) a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme,
b) a fogyasztók széles körét érintő vagyoni hátrány elhárítása, vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy más különösen kiszolgáltatott fogyasztó védelme érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés kötelezettje – annak a végzésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elektronikus hírközlési szolgáltatóval való közlését és végrehajtását az NMHH az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(4) Az (1) bekezdés szerinti végzést a fogyasztóvédelmi hatóság közli az ellenőrzés vagy az eljárás alá vont vállalkozással.
(5) A fogyasztóvédelmi hatóság 100 ezertől 20 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely az (1) bekezdés szerinti végzésben foglaltaknak nem tesz eleget.
(6) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.