Amint a cím is mutatja, a keresőoptimalizálás programozói kérdéseivel foglalkozó cikksorozat első részét olvasod.
Nagy örömömre szolgálna, ha szakmai blogunk olvasói aktív hozzászólásokkal egy színvonalas formában vitathatnák meg a folyamatosan változó web-optimalizálási technika mindennapjait. Na akkor döngessünk...
Némi felvezetés a tabuk döntögetése előtt!
Mindannyian érezhetjük, hogy pár éve egyre erősödő nyomásként telepszik ránk a "nagy testvérek" szeretete. Gondolok itt a Google, Bing és társai által gerjesztett igényekre. Mára azonban eljutottunk arra a szintre, hogy az angol nyelvű blogokban "a SEO halott" kijelentéseket is lehet találni! Amíg a magyar SEO-sok még mindig a metázzatok, kulcsszavazzatok, linkeljetek bevált módszereivel édesgetik a jó rangsorra vágyókat, addig kint már inkább a blogolj és készíts minőségi tartalmakat a jelszó, azzal a kitétellel, hogy ezek után imádkozz a sok Like és g+1 ért, meg a minőségi linkekért.
Azt most hagyjuk, hogy Like-ot pár dollárért nagy számban lehet venni, mert nálunk egy 50 000 Like-al rendelkező facebook oldal azonnal gyanús!
Tehát átalakul folyamatosan a keresőmotorok logikája és aki jobb helyezést akar az nem a trend, vagy "fekete kalapos", hanem a minőség vonalon próbálkozik stabil helyet kiharcolni. Hozzá kell tenni a legtöbb SEO céget megértem miért ragaszkodik a megszokott módszerekhez, hiszen más által készített Joomlát, Wordpresst hegesztgetnek, ahol a kódba nincs nagy beleszólásuk.
Még itt egy kis statisztika is (netmarketshare.com) mely szerint jelenleg a Google piaci részesedése a kereséseknél 83%-a a piacnak, a többiek pedig a futottak még kategóriában versenyeznek. Ha nagyvonalúak lennénk azt mondhatnánk az adatok alapján, hogy nem is kell törődnünk a többiekkel, ha weblapunk optimalizálásáról beszélünk.
De kell!
Néhány éve a Chrome böngészőre, előtte pedig a Firefoxra is sokan legyintettek, most pedig itt van a legfrissebb büszkeségünk a Windows 8!
Hogyan is keveredtünk néhány mondat alatt ekkorát, hogy egy kereső után egy böngészőt, majd egy operációs rendszert emlegettem!?
A tények a következők:
- Nem a felhasználók igényeit követi a piac, hanem a technológia biztosította lehetőségeket.
Ezt azért merem kijelenteni, mert amíg egy felhasználó nem tud lehetőségeiről, addig nem is hiányolja azokat. Ellenben ha megkaparint valamit, akkor már az is kevés. - 2013-ban több mobil internet eszköz lesz használatban, mint desktop (asztali pc)
Infografika a nemzetközi vízióról magyarul: itt - Az ablakos kollégák operációs rendszerének piaci részesedése 90%
A Windows 8 gyárilag az asztalba épített keresője a Bing, amit sokan nem fognak tudni, vagy eléggé akarni lecserélni.
Mielőtt valaki elkezd sárral dobálni, hogy win-fan lennék, beismerem idegenkedem még a 8-astól, de ez eddig minden nagyobb váltásnál így volt. Le is vonom a tanulságomat, hogy haladjunk:
Ha nem akarjuk a 20%-ot adó keresőpiaci látogatót elveszíteni, akkor Bing-re és a nálunk nem oly népszerű Yahoo-ra is optimalizálnunk kell!
Ráadásul ezzel olyan helyeket csíphetünk el, ami a gugliban már esetleg behozhatatlan a többiekkel szemben. Egyéb iránt a Google sem egy buta jószág, Ő is látja amint extra erőfeszítést teszünk. Persze időről időre változtatják a keresők algoritmusait, hogy kevésbé lehessen azokat kijátszani, így ami huncutság egyszer segít, máskor vissza is lökhet a rangsorban.
Tehát bármi, (minőségi többlet) ami az oldalunkra mutató hivatkozást generál az aranyat ér, pláne, ha nem túl nagy erőfeszítésbe kerül!
Dublin Core (DC, DCMI)
A Dublin Core (DCMI = Dublin Core Metaadat Kezdeményezés) bővebben http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm egy 1995-ös kezdeményezés, mely sokáig reményteli lehetőség volt és még most sincs veszve!
A meta adatokban a cím, téma, létrehozó, forrás, tér-idő meghatározás stb.. adatok szerepelnek, ami valljuk be nem volt megvetendő ötlet a keresőmotorok hajnalán. Sokszor ezeket az adatokat alapként is vették más szabványokban (pl.: MARC, vagy HUN MARC mint könyvtári besorolást segítő adatok)
Mire is jó nekünk a DC?
Ha belegondolunk, hogy a legtöbb új rendszer IOS, Android de még a Win8 is már telepítésnél megkérdi, hogy megengedjük-e neki a helyzetünk meghatározását, akkor könnyen belátható, hogy a targetált találatok szűréséhez nagyon jól jön, ha tudjuk az adott tartalom:
- hová tartozik?
- kitől származik?
- mikorra vonatkozik?
Ugye azt mi sem várjuk el a keresőrobottól, hogy ezeket magától találja ki ? ;)
A legtöbb mérvadó szakíró, vagy bloger azt mondja, hogy nem jelentős mértékű az előny a keresőmotorokban, de azt is állítják, hogy a DC-vel könnyebben indexelődik be az oldal.
Dublin Core programozói szemmel
Sokkal könnyebb előállítani a forráskódban ezeket a metaadatokat, mintsem elkezdjük magyarázni, hogy ááá nem is használja egyetlen keresőmotor sem! Lehet, de akkor miért foglalkozik vele több SEO ellenőrző eszköz? (pl.: woorank.com, seorobotics.org)
Eddig Wordpress, Plone, Joomla 1.0 és 1.5 oldalakhoz láttam DC kiegészítőt, de mivel nem túl felkapott a magyar SEO varázslók körében, mindenképp helyzeti előnyt kovácsolhatunk belőle. Nálunk az AWE 3-ban alapból be is van szépen építve a helyére!
Végül itt egy oldschool oldal a könnyebb egyedi megvalósításhoz: http://mek.oszk.hu/dc/
Éles László tollából