A kötelező jótállás új korszaka – mit hozott a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2026. március 1-jei módosítása?
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar fogyasztóvédelmi jog egyik alapköve: ez határozza meg a kötelező jótállás szabályait a tartós fogyasztási cikkek esetében. A 2026. március 1-jén hatályba lépett módosítás azonban nem pusztán technikai pontosításokat hozott, hanem több ponton érdemben kiterjeszti a fogyasztói jogokat, és jelentős compliance-következményekkel jár a vállalkozások számára.
1. A fogyasztó fogalmának kibővítése – MKKV-k bevonása
Az egyik legjelentősebb változás a személyi hatály kiterjesztése. A módosítás kimondja:
1. § (1) E rendelet szabályait
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti fogyasztó vagy
b) a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozás
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: fogyasztó] és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek termékcsoportjainak megnevezéséről szóló miniszteri rendeletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) vonatkozó jótállási kötelezettségre kell alkalmazni.
(1a) A mikro-, kis- és középvállalkozás szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A mikro-, kis- és középvállalkozások (MKKV-k) bizonyos esetekben fogyasztónak minősülnek.
- Nem az számít, hogy a terméket könyvelik-e költségként, hanem az, hogy önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívüli kiskereskedelmi vásárlás történt-e.
- Ez jelentősen növeli a jótállási kötelezettség alá tartozó ügyletek számát.
- Fontos megjegyezni, hogy a MKKV-k továbbra sem válnak a Ptk. szerinti fogyasztóvá, ezért a 14 napos elállási jog nem illeti meg azokat.
2. A jótállási idő kezdete – pontosítás
„2.§ A jótállás időtartama:
(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás, annak megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más személy, az üzembe helyezés napjával kezdődik.”
Amennyiben a jegy kiállításakor a pontos időpont nem ismert (pl. futárszolgálatos kiszállítás esetében), akkor az átadó vagy az üzembe helyező jogosult az időpont feltüntetésére.
3. A jótállási jegy tartalmának szigorítása
3.§ (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint gyártási számát, gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosítót,
d) a szerződéskötés, valamint a (3a) bekezdésben foglaltak kivételével a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás, annak megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más személy általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását az (5) bekezdés alapján elektronikus úton átadott jótállási jegy kivételével,
h) a fogyasztási cikk fogyasztó által fizetett vételárát, valamint
i) – ha az rendelkezésre áll – a javítószolgálat megnevezését, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(3a) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, ha a fogyasztási cikk
a) fogyasztó részére történő átadását a vállalkozás megbízottja, vagy
b) üzembe helyezését a vállalkozás megbízottja vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésére jogosult más személy végzi, és a jótállási jegy kiállításakor a vállalkozás által nem ismert az a), illetve b) pont szerinti időpont, az átadás időpontját a fogyasztási cikk átadója az átadáskor, illetve az üzembe helyezés időpontját a fogyasztási cikk üzembe helyezője az üzembe helyezéskor tünteti fel a jótállási jegyen.
Újdonságok
- Termékazonosítás pontosítása (pl. egyedi azonosító kötelező).
- Átadás/üzembe helyezés időpontjának kezelése rugalmasabb.
4. Jótállási jegy alóli mentesség 100 000 Ft alatt
„3/A. § (1) A vállalkozás nem köteles jótállási jegy kiállítására, illetve a fogyasztó részére történő átadására, amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 100 000 forintot.”
Gyakorlati hatás
- Jelentős adminisztrációcsökkentés kisebb értékű termékeknél.
- Ugyanakkor: a jótállási kötelezettség nem szűnik meg, csak a dokumentáció egyszerűsödik.
- A jótállást számlával vagy nyugtával lehet érvényesíteni.
5. Szigorúbb csere- és visszatérítési szabályok
Nem javítható termék:
5.§ (5) Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk meghibásodása esetén a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
30 napos javítási határidő leteltét követően:
5.§ (7) Ha a fogyasztási cikk kijavítására a jótállási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
6. 3 munkanapos csere – tovább erősítve
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt, a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a fogyasztó részére haladéktalanul visszatéríteni.
7. A mikro-, kis- és középvállalkozásokkal szembeni rendelkezések megsértésekor az eljáró hatóság
7/B. § (1) A 3–7. §-ban foglalt rendelkezéseknek az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
ÁSZF módosítása - kötelező lépések
A rendelet módosítása szinte minden webshopot és kereskedőt érint, ezért az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) frissítése elkerülhetetlen.
1. Fogyasztó fogalmának frissítése
- Be kell építeni a mikro-, kis- és középvállalkozásokat mint potenciális fogyasztókat.
- Pontosan definiálni kell a „körön kívüli eljárást”.
2. Jótállási szabályok aktualizálása
Az ÁSZF-ben tükrözni kell:
- 30 napos javítási határidő
- kötelező csere/visszatérítés szabályait
- 3 munkanapos cserejogot.
3. Jótállási jegy kezelése
- Elektronikus jótállási jegy szabályozása, ha eddig még nem történt meg
- 100 000 Ft alatti mentesség rögzítése